Te, igen, te, aki odajöttél a teremben ma este, széles Signal-os mosolyoddal, majd szemrebbenés nélkül végignéztél rajtam és azt kérdezted: “miért edzel..? még mennyit..?” …erre nem reagáltam, majd folytattad: “vagy erősödni szeretnél még?” én meg válaszoltam, hogy a boldogságért edzem 🙂 Ezúton üzenem, hogy semmi, de az ég egy adta világon semmi közöd nincs ahhoz, hogy még mennyit akarok leadni.. ha akarok egyáltalán. Miért, szerinted szükségem volna rá??! Szerintem ugyanis az ég egy adta világon semmi szükségem nincs rá ahhoz, hogy boldog legyek. Ezzel nyitni egy párbeszédet a legnagyobb bunkóság, amit mostanában hallottam, kár, hogy ez számodra nem tudatosult. Én elhiszem, hogy kedves vagy és ismerkedni, barátkozni szeretnél, de ez így BUKTA. Tolakodó és béna.
Amúgy melyik pasihoz mennél így oda és kérdeznéd meg, hogy ugyan ő a sörhasából mennyit kíván még leadni? Miért mered egy nőtől ezt megkérdezni? Miért kéne csak a nőknek foglalkozni a súlyukkal? Miért kéne bárkinek is foglalkoznia más súlyával????

Szerintem nem csak a nőknek, hanem bárkinek az alábbiak miatt volna érdemes edzeni:

  • erőért
  • önbizalomért
  • kitartásért
  • a játék öröméért
  • tanulásért
  • buliból
  • a kemény munka élvezetéért
  • a fejlődés megéléséért
  • az egészségért
  • a test képességeinek megtapasztalásáért
  • önmagunk jobb megismeréséért
Mindezen dolgoknak pedig semmi köze ahhoz, hogy kin hány százalék zsír van.. kőkorszak. Amúgy az életmódváltás rendesen kihozza belőlem a feminista énemet. Azaz az előítélet- és ítélkezés-mentességet, az egyenlőség iránti vágyat….. amit olyan klassz emberek is képviselnek mint Ellen Degeneres, vagy a facebook-on “Fit mama training” vagy a “Redefining beauty” lányok, akik ebből doktoráltak idén, vagy ott van pl a “Fit and feminist” oldal na és persze Chichi Kix, aki az egyik abszolút kedvencem intelligencia és humor terén.
Más.
SOHA, ismétlem SOHA ne egyetek meg 3 kanál nutellát éhgyomorra. Én MEGTETTEM ma. Olyan rosszul voltam, hogy csak röhögtem magamon 😀 SEMMIFÉLE, ismétlem SEMMIFÉLE lelkiismeret-furdalást nem okozott ez a dolog számomra. A testi tüneteit elszenvedtem, nem tapasztaltam mást, mint amire számítottam, de érdekes volt átélni a testem reakcióját. Próbáltam az így keletkezett fölös energiákat jó sok ugrálással levezetni edzés közben, ennyit tudtam tenni:) Hetek óta kívántam már, ma túlestem rajta, most már nem kívánom 😀 Röviden összefoglalva nem teremtette meg az ideális feltételeket az edzéshez, de azért minden beleadtam így is, amit tudtam 🙂 csak kicsit több szenvedés volt két sorozat között 😀
Más.
Megkérdezték ma azt is, hogy a múltkori (ki tudja mikori) edzésemet valaki összeállította-e, mert látta rajta, hogy jó, volt értelme, stb. Na ezt például bóknak veszem! Szóval büszkén mondtam, hogy nem, én magam állítottam össze (azaz találtam ki épp akkor :D). Na de majd szombattól! Akkor jön a jó világ 🙂 Ja, mert hogy a mai THOR sajnibajni elmaradt, átraktuk szombatra. Asszem kicsit másnapos leszek, mert holnapra szülinapi buli ígérkezik – remélem lesz alkalom táncizni.. az életmódváltásban az egyik legkedvencebb eredményem, hogy képes vagyok órákat élvezettel és a legnagyobb pörgéssel végigtáncolni :))
Kategória: Uncategorized

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder