Hát majdnem elsírtam magam edzés közben
PEDIG
egyszerűen nem értem!!!!!!!! :))) pedig én voltam ott, én csináltam, de nem tudom felfogni..
és amúgy ettől nagyon boldognak kéne lennem mint múlt héten, ehelyett majdnem sírva fakadtam 😀 biztos a hormonok 😛 vagy az a rohadt sok negatív húzódzkodás vette el az élettől is a kedvem :)))) 😛 bruhaha nagyon utálom, de végig nyomtam a penzumot, nem lehet rám panasz!
A 4 hetes edzéstervemet 3 hét alatt lenyomtam (csütörtökön lesz az uccsó nap)!!!! úgyhogy most egy kicsit vissza is veszünk majd a tempóból 🙂 (persze, ahogy azt én elképzelem……..:D)
I can’t believe it’s happening to me
A kajálásban jó vagyok, következetes vagyok, és minden porcikámon érzem a kedvező változásokat:)
5 thoughts on “Hát majdnem elsírtam magam edzés közben”
Leave a Reply
You must be logged in to post a comment.
Futóversenyeken velem is megesik, hogy közben elpityeredek, többször is egy verseny alatt. Ha kemény egy testmozgás, néha hormonálisan is bekavar…feltéve, hogy előtte nem volt szar kedved, mert akkor nem azért… 🙂
amúgy nem volt korábban szar kedvem, mondjuk fáradtabb voltam, mert egyből munkából mentem és általában akkor megyek edzeni, amikor a tegnapi edzésem véget ért 😀 szóval maradnak a hormonok meg a nyűgösségem 😛
Nálam is van ilyen, én ma voltam síros hangulatban és végül be kell látnom, hogy megviselt a tegnapi edzés. Gondolkozom ilyenkor, hogy mi lesz legközelebb, jaj, nem kéne-e inkább kihagyni, de mire oda jut az ember, teljesen fitt és éber és tudja nyomni… főleg, hogy az egyre jobb eredmények is arra sarkallják… 🙂
így van!! én ma reggel megint rájöttem, hogy a pihenés mennyire fontos. Nekem a csütörtöki edzésem volt nagyon intenzív, de mivel rohadt jól esett, közben nem is érzékeltem, hogy mennyire lefárasztott. Csak másnap voltam kicsit hulla 😀 Nem ér véget az edzés azzal, hogy abbahagyod és hazamész, a megfelelő regenerációt testi-lelki szinten egyaránt meg adni magamnak, ami akár 1 teljes nap + egy jó kis alvásnyi idő is lehet (pláne munka mellett).
bizony-bizony! 🙂