DSC_0522

Terápiás deadlift, avagy 85 kg először, másodszor és harmadszor is :)

Van úgy, hogy az edzés terápia. Máskor örömforrás, a legjobb formánk megélése, pozitív visszacsatolás a sok munkáról, amit magunkért teszünk, vagy egyszerűen csak egy jó nagy adag endorfin löket.

Nekem a tegnapi edzés terápia volt. Úgy éreztem, hogy a bennem felszabaduló nem éppen pozitív energiákat valahogy le kell vezessem, és a legjobb útnak az látszódott, ha a napok óta vágyott deadliftbe próbálom fordítani azokat.

Az edzés számomra mindig is visszacsatolást jelentett arról, hogy hol is tartok épp az életben vagy épp magamban. Mindig kristály tisztán kiadta, kiadja, hogy ha jól vagyok vagy ha épp problémám van valamivel, akár fizikai, akár lelki eredetű a dolog. Főleg az utóbbi az érdekes, amire egyébként sokan nem fordítanak elég hangsúlyt. Számomra az edzés önmagam megismerésének legfőbb eszköze volt az elmúlt több mint 2 évben. Kemény munka fizikailag és mentálisan is egyaránt. Folyamatosan erősödtem általa.
Az erő nagy ajándék és nem tudom odaadnám-e bármiért is cserébe az erőmet. Az egyik legféltettebb kincsem. Mindezzel együtt néha még én is azt érzem, hogy sokkal egyszerűbb lenne gyengének lenni és csak feladni dolgokat, például amikor a hétköznapi életben terhelő problémákkal szembesülök, pláne mikor újra és újra ugyanazokkal… Néha nekem is elegem van abból, hogy mindig képes vagyok túllépni a nehézségeken és megoldani őket, mert ez igenis erőfeszítést igényel, hiába pozitív dolog. Mindig megküzdeni a nehézségekkel azt jelenti, hogy mindig keményen dolgozol és gyakorlatilag nem pihensz. Fárasztó. Néha én is elfáradok. Mindezzel együtt viszont tudom, hogy képtelen lennék másként csinálni. Ha feladnám, az nem én lennék. Én pontosan tudom, hogy mire vagyok hivatott és hogy mire vagyok képes. Sokra. Nagyon sokra. Így tehát bármilyen fárasztó is, de azt gondolom, hogy ez az én utam, amit járok és amit járni is akarok. Ha két lépést megyek előre nem félek egyet visszalépni, mert tudom, hogy már így is előbbre tartok mint korábban. Egyébként meg az edzés megmutatja az erősödés egyik legfontosabb lényegét: ugyanazok a súlyok sokkal könnyebbek lesznek egy idő után és sokkal nagyobbakkal is képes leszek megbirkózni. Nem nehéz életet akarok (ki akarna?), de képes akarok lenni megküzdeni a nehézségekkel, mert azok tőlem függetlenül is mindig lesznek majd. Amit én tudok ehhez hozzáadni az az attitűdöm, az önismeretem, az önreflexióm és a nyitottságom.

85 kg. Az enyém.

A héten véget ér a nemtomhányadik Power Builder edzésciklusom, és a végét deadlift szempontjából sikerrel zárhatom :) Megcsináltam azt, ami a tervben szerepelt, vagyis életemben először felemeltem a 85 kilót….aztán még kétszer! :) Tettem a dolgom. Terápia volt a javából!


Aztán megcsináltam az edzés maradék részét is.
Fej fölé nyomás 27,5 kg-val, hip thrust 80 kg-val, egykezes evezések 20 kg-val, plusz némi húzódzkodás és plank.

Nehéz, de megyek előre az utamon. :)

Ha tetszett, oszd meg!
Share on Facebook0Pin on Pinterest0Share on Google+0Share on Tumblr0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>