Hashimoto, edzés, egészség 1.

Három rövid kis beszámolót hozok nektek az egészségem, az életem, életmódom alakulásáról.

1. rész: Hashimoto autoimmun pajzsmirigy gyulladás

A sztorit már ismeritek: január végén diagnózis, Hashimoto tireoiditisz (autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás), majd egy kisebbfajta pánik, megoldáskeresés, nagy lendülettel gyógyulni akarás, majd kiborulás. Felismerés. Azóta nyugalom.

A Hashimotoval kapcsolatban nagyon sok az ellentmondás, az én figyelmem pedig a google orvoslásról átterelődött végre a tudomány felé. Én is ezt a folyamatot jártam végig, amit ez a remek kis ábra bemutat:

hashimoto, gyógyulás, tanulás
Forrás

Amikor szembesültem a laboreredményeimmel, nagyon új volt az egész, nagyon felfoghatatlan. Pedig már eléggé ismertem magamat, ez mégis váratlanul ért. Úgy éreztem, hogy nem tudok semmit az egészségemről, a testemről, magamról.

Aztán elkezdtem utánajárni a Hashimotonak, van-e útja-módja a gyógyulásnak, elkezdtem orvosokat felkeresni. Rengeteget olvastam, fórumokban cseréltem tapasztalatot. Egy idő után úgy éreztem, mindent tudok erről, pedig alig néhány hét intenzív kutatás (inkább csak kutakodás) volt mögöttem. Elkezdtem az interneten ajánlott étkezési rendszerek szerint táplálkozni, figyelni magamat, a testi reakcióimat. Szakértőnek éreztem magam! Aztán a helyzet kezdett egyre frusztrálóbb lenni, mivel semmiféle javulást nem éreztem az állapotomban, sőt, a Hashimoto leginkább ebben az időszakban hatalmasodott el felettem. A bennem élő medve dühöngött.

Néhány hete sikerült véget vetni ennek az állapotnak, ezt itt a blogban is olvashattátok. Amit a google-ról megtanultam, azt most picit leraktam. Rájöttem, hogy mennyi mindent nem tudok még valójában! Így végre elkezdtek minőségi információk és valódi, nem áltudományos, tartalmak megtalálni.

Elkezdtem ebben az irányban sokkal többet érdeklődni.

Elkezdtem kizárólag magamra figyelni és nem a tömeget követni.

Elengedtem azt a rengeteg stresszt, ami nyomasztott.

Elengedtem a mindenmentességet, a gluténmentes étkezést, a tejmentességet.

A fejlődés sokszor a visszalépésben van! Én pedig visszaléptem egy lépést. Vagy inkább hátrébb léptem egy kicsit, hogy jobban lássak.

Az elmúlt hetekben sokkal könnyebben tudtam kezelni az egész étkezésemet. Elkezdtem kicsit bízni a kezelőorvosomban: valószínűleg jót akar nekem és nem véletlenül tanult és praktizált sok-sok évet, hogy értsen ahhoz, amit csinál. Én pedig 2 hónap alatt akarom megváltani a világot és meggyógyulni a Hashimoto-ból? Persze, nem zárkózom el tőle :) De most nem ez a cél.

Hátrébb léptem, hogy jobban meg tudjam érteni, hogy ha a Hashimoto fizikai tüneteket okoz nálam, akkor mik lehetnek azok pontosan. Bár volt 3 hónap, amikor nagyon sokmindent kizártam az étkezésemből, azt igazából nem tudtam, hogy az eredeti/szokásos/jól bevált étkezésem milyen kellemetlenségeket okozhat, amiket mondjuk ebben a 3 hónapban nem tapasztaltam.

Okosabb is kezdtem lenni, ismét. De most apróbb lépésekkel haladok inkább. Ez mindig működik. Az, hogy bizonyos szénhidrátforrásokat visszavettem, kifejezetten jót tett nekem. Nem éreztem hátrányukat. Aztán, többször ettem az elmúlt hetekben tejet, tejet tartalmazó dolgokat – ezt már egy kicsit meg is éreztem. Pl. megjelent egy-két pati az arcomon, amik hetekig nem voltak. Hogy kiderítsem, lehet-e hozzá köze, megint elhagyom majd a tejet. Azt is érzem, hogy valószínűleg az emésztésemet is befolyásolja – a gabonákkal ezt nem éreztem, sőt. De a 3 hónapos AIP/paleo időszakban például az a rengeteg zsír nem tett jót időről időre, amit fogyasztottam. Emellett érzem, hogy több vizet tart vissza a szervezetem. Igyekszem figyelni majd erre is jobban.

Egészséges egyensúlyt kell találni.

Nem sietek sehova. Azzal, hogy a stresszt nagy mértékben száműztem az életemből és sokkal nyugodtabb lettem, elképesztően sokat segített.

Nem tudom, hogy visszaigazolnak-e bármit a laboreredmények, de tény, hogy amíg stresszeltem, alig volt javulás – a 2 héttel ezelőtti értékeim viszont sokkal jobbak lettek már, pedig nem táplálkoztam “mentesen”. Akkor mi is a legfontosabb tényező abban, hogy jól érezzem magam?

Hosszú távon majd kiderül. Most kezdem ismét újból felfedezni magam és új módon, odafigyelve, sokkal többet kommunikálva az igényeimet, stressz nélkül élni.

Olyan dolgokon legalábbis nem stresszelek, amin fölösleges. Ez az egészséges életmód alapja.

Az biztos, hogy ha nem tartom vissza magamban a kis érzéseimet, gondolataimat, hanem externalizálom őket, kommunikálom őket, akkor egy csomó felesleges stressztől megkímélem magam. Ez bizonyosan egy nagyon jó lépés az egészségem megőrzésében hosszú távon is :)

Ha tetszett, oszd meg!
Share on Facebook0Pin on Pinterest0Share on Google+0Share on Tumblr0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>